Blog

A magyar szocialista krimi egyik legjobbja: A Hamis Izabella

Születtek-e igazán kiemelkedő magyar krimik az 50-es, 60-as években, és ha igen, miért nem? A bűnügyi filmek mely műfaji jellemzői nem tudtak meghonosodni és miért?

Végh Márta tanárnő (Ruttkai Éva) Vadász Ica nevű tanítványát (Kovács Kati) keresi egy budai villában, de csak a főbérlőt, Paárnét találja ott holtan. Mint azt a nyomozás kideríti, a bűntényt egy felbecsülhetetlen értékű bélyegért követték el, a Hamis Izabelláért. Egy maszek fényképész keveredik gyanúba, aki beismeri, hogy már előleget is fizetett Paárnénak, mert meg akarta venni a bélyeget, és külföldön akarta értékesíteni. Közben Vadász Ica és Végh tanárnő is magánnyomozásba kezd…

A film első érdekessége, hogy egyik főszereplője az énekes Kovács Kati – a korban, de manapság is divat, hogy egy-egy filmben az akár illusztris alkotó- és szereplőgárda mellett országosan ismert és kedvelt énekeseket is beválogattak. Valószínűleg Kovács Kati is (ahogy pl. az Ezek a fiatalok szinte teljes főszereplőgárdája) sokkal jobb énekesnek, mint színésznek, de játéka bájos, őszinte és mindenképpen üde színfoltja a filmnek.

Magyar bűnügyi filmek nyomában

Már a Bibliában vagy az ókori mitológiákban is találkozhatunk rejtélyes történetekkel, hiszen ez az embernek olyan ösztöneit elégíti ki, mint a kíváncsiság, rejtvényfejtés, bűn vagy szenvedély. Természetesen, ha a mai értelemben vett műfaj gyökereit keressük, akkor leginkább az angolszász irodalomban kell kutakodnunk, E. A. Poe, A. Conan Doyle, G. K. Chesterton, A. Christie, G. Simenon, legtöbbjük műveit a magyar közönség is ismerheti filmes feldolgozásokból is. Bár a Magyarországon készült alkotások nem hasonlíthatók minden jellemzőjükben nyugati társaikhoz, bűnügyi szál már az első magyar hangosfilmben, A kék bálványban (1931) is van, igaz, kidolgozatlan marad. Az első valódi magyar krimi Tóth Endre (André de Toth) 5 óra 40-je 1939-ből.

Magyarországon a krimi műfaja egyébként a különféle történelmi helyzetek miatt nem honosodhatott meg igazán. Az 1950-es években olyan műfaji korlátokba ütközött, mint hogy „nyugati” műfaj, amely a „kapitalista” világban gyökerezik, s így nem szerepelhet magyar filmvásznon. Bár születtek a Rákosi-korszakban is bűnügyi filmek, ezek igencsak átpolitizáltak voltak, és nagyjából két csoportra oszthatók:

  • bűn az, ha valaki akadályozza a közösségi munkát (lásd szabotázs – szabotázsfilm)
  • bűn az, ami a közösség érdekeit sérti (lásd kémkedés – kémfilm)

Ezekben a filmekben a cél a beépült imperialista kém, vagy a „belső ellenség”, a többnyire értelmiségi hazánkfia leleplezése.

Szocialista krimi a ’60-as években

A krimi meghonosítására tett kísérletek a hatvanas években a kultúrpolitikai nyitásának köszönhetők, de a politika mint központi tényező továbbra is kísért. Az évtized első felében leginkább kémfilmekkel találkozunk (Foto Háber, 1965; Fény a redőny mögött, 1966; Egy ember, aki nincs, 1964 stb.), majd a hatvanas évek második felében már haszonszerzés vagy valamilyen személyes ügy áll a gyilkosságok mögött. Emellett viszont a bűnös továbbra is a külföldi, a hazalátogató disszidens, vagy a velük szövetkező/cimboráló szereplő valamelyike (Kártyavár, 1967; Az alvilág professzora, 1969). Ebbe a csoportba tartozik A Hamis Izabella is.

A hatvanas évek magyar bűnügyi filmjeinek egyébiránt két fő jellemzője van:

  • a szocialista hazafi (rendőr) harcol a gaz kapitalista-imperialista (vagy ilyen hatás alatt álló), esetleg volt náci rosszal
  • a film végére sem derül ki, hogy tulajdonképpen miről is volt szó…

Ettől persze a filmek még igazán élvezhetők. Akár annak ellenére is, hogy egy 1963-as Film, Színház, Muzsika-beli interjú szerint az általános cél olyan szituációt teremteni, „hogy a nézők ne a kémmel, hanem azokkal érezzenek együtt, akik védenek bennünket a mindennapjainkban fel-felbukkanó kémek ellen.” (de közben ne feledjük: az 1930-as, ’40-es évektől a magyar rendőr egyáltalán nem pozitív figura…). Ugyancsak ennek az újságnak a lapjain olvashatunk egy rendőrökkel készült interjút is, mely szerint: „Nálunk egy bűnügyi film elvi jelentősége nemcsak a bűn bizonyításában, s a bűnös leleplezésében van, hanem az ártatlanság kiderítésében, vagyis az ártatlanoknak a gyanú alóli félreérthetetlen tisztázásában és védelmében is. Érezzék állampolgáraink biztos tudattal, hogy nemcsak a bűn üldözése fontos rendőri feladat, hanem a szocialista törvényesség őrzése is.”

Nyomozás egy bélyeg után

A Hamis Izabellát több kritikus, illetve mai filmtörténész is az évtized legjobban sikerült filmjének tartja műfajában. Bár itt is a rendőrségi apparátus hivatott a gyilkossági ügyet felderíteni, de az alkotás több szempontból is (cselekményépítés, vágás, atmoszférateremtés…) túltesz társain. „Főszereplője” egy 1851-es kiadású, igen ritka spanyol bélyeg, melynek az értéke 100.000 svájci frank. Ennek eltűnése után kezd nyomozásba a Kovács Kati és a Ruttkai Éva alakította karakter is, utóbbi amiatt, hogy előbbit tisztázza a gyanú alól. Tehát a rendőrség mellett civilek kezdenek nyomozni – a magándetektív mint hős eleve hiányzik, az állampolgárok viszont nem bíznak a rendőrség munkájában. Persze ez utóbbi egy szocialista kriminek nem lehet a kicsengése…

A Hamis Izabellát legközelebb 2021. január 20-án, szerdán 13:50-kor láthatjuk az M5 csatornán (ism. ugyanitt 2021. január 21. csütörtök, 01:55).


Stáblista:

Szereplők

Ruttkai Éva Végh Márta
Kovács Kati Vadász Ilona
Kállai Ferenc Végh
Bárdy György Vadász Ilona mostohaapja
Máthé Erzsi Vadász Ilona anyja
Gyenge Árpád Gál József
Tardy Balázs Morvai
Mádi Szabó Gábor
Bujtor István
Madaras József
Antal Imre nyomozó
Sztankay István riporter
Pécsi Sándor Lovas Dezső
Iglódi István Garami
Soós Edit
Tándor Lajos

Alkotók

port.hu

Forrás:

Egy hozzászólás

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük