LATINOVITS 90

Kilencven éve született Latinovits Zoltán, a Színészkirály, az „életével játszó” zseni – s ez az újraindított honlap egyéves születésnapja is.

Kedvelői közül sokan ismerik Latinovits önvallomását születéséről: „Tört fényű kagylókkal érkeztem a világra, babonás füvekkel, virágszirmokkal, ördögfintorral, gömbölyű boszorkánykavicsokkal (…) Fura-Maugli, majdhogynem az Állatkertben, mégis kicsit idébb születtem, éppen Krúdy Gyula bácsi sörkerti asztala fölött, felejthetetlen emlékű nagyapám, Gundel Károly vendéglőjében, ebédszünetben, fél egykor. A munka és a tisztesség házának falinaptárain 1931. szeptember kilencet jegyeztek.” (» tovább)

Lírai önéletrajzának sorai, szó- és mondatfűzése az érzékeny művészt sejtetik, és nem utalnak a precíz számításokat végző építészmérnökre, mely tudásáról egyetemi oklevelét kapta. A kilencven éve született Színészkirály azonban soha nem hazudtolta meg mérnök voltát, mégha tudatosan más pályát is választott. Alkatilag benne volt mindkettő? A szerzett tudás adta a biztonságot az ösztönös művészéletben? Talán már sosem tudjuk meg. Az biztos, hogy színészi és főleg rendezői munkásságában tetten érhetők az építészmérnöki kvalitások. Ma ebbe a latinovitsi világba próbálok kis betekintést nyújtani.

Latinovits, az építészmérnök

Molnár Péter építész így írt róla:

Építészmérnök volt. Az egyetemen koncepció-alkotásra nevelték, és Ő kitűnő tanítványként azonosult egy életre a tanultakkal. Elhivatottsága mégis más területre ragadta. Színész lett! Oly pályán mozgott, amelyen inkább elfelejteni kellett volna, mint megőrizni és hordozni, gyakran teherként, amit tanult. Feladatai nem kívánták meg, vagy csak ritkán, hogy éljen a tanítások elvi lényegével.

A róla szóló könyvekben itt-ott felfedezhetünk néhányat nemcsak szerepeihez, magánéletéhez kötődő rajzaiból, hanem műszaki rajzaiból, terveiből is. Színészként, így olvashatjuk, bár elemi erővel játszott, szerepeit gondosan építette fel, precízen tervezte meg, belemélyedt a karakterbe, minden ízében ismeri akarta, eggyé válni vele. Zsenialitása vitathatatlan, de tűpontosan megtervezett jellemábrázolásai teszik igazán kiamagaslóvá játékát – gondoljunk akár az olyan karakterekre, mint a romantikus Szentirmay Rudolf, a groteszk Őrnagy vagy Az örödik pecsét civilruhása.

• 

• 

• 

Még jobban kidomborodik építész volta rendezéseiben, „színházcsinálási” álmaiban. S nemcsak a színpadterveiben, melyek szintén egyetemi tanulmányait idézik, hanem a darabok felépítésében is. Németh László-rendezéséről Szigethy Gábor írt tanulmányt 1991-ben (Németh László–Latinovits Zoltán: Győzelem. Szövegek, legendák, dokumentumok; összegyűjt., szerk., kísérőtanulmány, jegyz. Szigethy Gábor, fotók Benkő Imre; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp.), a Kispolgárokról itt az oldalon is olvasható Földesi Éva diplomamunkája.

Tíz évvel ezelőtt, nyolcvanadik születési évfordulóján még jobban megismerhettük az építész Latinovits Zoltánt, amikor a budai HAP Galéria Végzettsége okl. építészmérnök címmel rendezett emlékkiállítást Latinovits föllelhető műegyetemi terveiből. A prea.hu cikkében néhány fotó mellett a kiállításmegnyitó benyomásairól, a kétféle szakma pályatársainak és az egyszeri látogatónak gondolatairól is olvashatunk.

A maradandóság városában

A kilencven éve született Színészkirály 1956-ban, zsebében frissen, kitüntetéssel szerzett építészmérnöki diplomájával Debrecenbe ment segédszínésznek. Biztos karrier és jólfizető állás helyett kiszámíthatatlan és bizonytalan pálya. De miért éppen Debrecen? Ablonczy László Latinovits Zoltán élete, halála és feltámadásai című kötetében így ír erről:

Berényi Gábort, aki akkor a debreceni Csokoniai Színház rendezője volt, telefonon felhívta Versényi Ida, a főiskola tanára: „Szükségetek van egy csinos, jóképű, igen tehetséges fiatalemberre?” „Hol található?” – kérdezte vissza Berényi. „Itt ül nálam.” – mondta Versényi Ida, aki a műkedvelő együttes vezetőjeként foglalkozott Latinovitscsal. Berényi taxiba vágta magát, és elment Versényi Ida lakására. Latinovits József Attila-verseket mondott. „Szenzációs szuggesztivitással” – emlékezik Berényi Gábor, aki Téry Árpádot is értesítette; ezt követően a Fészekben már hármasban találkoztak. Téry is meghallgatta. Hosszan beszélgettek is; biztos hivatását miért akarja felcserélni a bizonytalan művészi pályával? A színháziak bárhogyan akarták is elbizonytalanítani, Latinovits Zoltán rendíthetetlenül ismételte: mindenképpen színész akar lenni.

Inlyenképpen a szerződés megköttetett.

És Latinovits Zoltán megérkezett a Maradandóság városába. Amely, mint Adynak, számára is: „A világ a Nagyerdőtől a vasútig”.

Ablonczy L.: i. m. 17. old.

De már az első években sem tudott elszakadni építészmérnöki mivoltától, még ha ez egy gunyoros, de Ablonczy szerint kétségtelenül szeretettel teli tervrajzban is öltött testet. Az első két évben, kezdő, képzettsé, illetve oklevél nélküli segédszínészként az Ady Endre Művelődési Otthon volt Latinovits művészi otthona. A mai fogalmakkal súdió- vagy szobaszínháznak is nevezhető játszóhelyen nagyjából 200 alkalommal lépett fel, és művésszé válásának ótján is fontos állomás volt ez a helyszín. A szűk tér, a közönség közelsége miatt ugyanis csakis modorosság nélkül, a lehető legtermészetesebben lehetett játszaniuk.

A mérnöki pontosságú helyszínrajz mellett érdemes idéznünk a helyet leíró sorokat is:

Gondosan és ízléstelenül rejtett bejárat az illemhely közelében, sötét lépcsőházból nyíló titkosajtó a pénztárhoz. Félhomályban asztal, felette Ady-kép, egy zöld „Pénztár” felírás, jobboldalt piros „Dohányozni til.” felírás. A falakon plakátok, szőnyegek, edények, fényképek, metszetek, linóleum, több „Dohányozni itt” és „ott” felírás, több színben, festmények. Csikkek, por. Egy vázában virág. Másik vázában buffet, felírás nélkül. Két savanyú cukor, három csokoládé. A falakban rejtekajtók, nem mind nyitható. A többi nem csukható. Gömbök a mennyezeten, valaha világítás céljait szolgálták. Függönyök – régi színdarabokból, kellékek, bútorok, gondnok, gondnokné. Háttérben öreg tűzfalakat látni. Szél csapkodja az ablakot. Téli este. A nap és a kultúrház-igazgató rég lement. Öltöző… Ládák, szekrények, füst, por, hideg. Festett kőfalak, biedermeier börtönajtók. Asztalok, fogasok, vasalók. Negyedhomály. Mind egy fjord – belülről. Helyenként még áll a régi téglafal, csüngő villanyvezetékek, 15-ös égők. Krypton.

Ablonczy L.: i. m. 32-33. old.

Kilencven évvel Latinovits születése és 65 évvel pályakezdése után úgy tűnik, hogy végre véget érhet Magyarország második (a budaörsi mellett) Latinovitsról elnevezett színházának kálváriája is.

S mi marad nekünk a kilencven éve született Színészkirálytól?

Megbízhatóság, pontosság, tervszerűség, meg nem alkuvás, feltétlen hivatástudat, munkabírás és akaraterő. Sorolhatnánk, persze, a számos negatív tulajdonságot is, melyek életét fájdalmasan hamar, immár 45 éve kettétörték, de ma, kilencvenedik születésnapján tekintsünk Latinovits Zoltánra példaképként emberként, művészként egyarát.

Tévéműsorok még a héten

➛ Az alvilág professzora (Latinovits)
M5 – 2021. szept. 9., csütörtök 13:20
M5 – 2021. szept. 10., csütörtök 03:45

➛ Fotó Háber (Ruttkai, Latinovits)
Duna World – 2021. szept. 11., szombat 11:10
Duna World – 2021. szept. 12., vasárnap 03:20

További megemlékező cikkek, írások

• Egyik leghíresebb filmjével idézik meg Latinovits Zoltán emlékét. Magyar Nemzet, 2021. szept. 6.
• 90 éve született Latinovits Zoltán – Isten hozta, őrnagy úr! a Dunán. Origo, 2021. szept. 6.
• 90 éves lenne Latinovits Zoltán: ezzel a legendás filmjével tisztelegnek előtte. Blikk, 2021. szept. 6.
• 90 éve született Latinovits Zoltán, az Isten hozta, őrnagy úr című filmben ma újra láthatjuk. Sokszínű vidék, 2021. szept. 8.
• A próféta hangja – 90 éve született Latinovits Zoltán. Mandiner, 2021. szept. 9.
• „A színház azért örök, mert titka az együtt lélegzésben van” – 90 éve született Latinovits Zoltán. Színház Online, 2021. szept. 9.
• Halálra üldözték, majd kisbolygót neveztek el róla: kilencvenéves lenne a Színészkirály. Híradó.hu, 2021. szept. 9.
• Ma lenne 90 éves Latinovits Zoltán, a magyar színészkirály. delmagyar.hu, 2021. szept. 9.
• Karrierjében vargabetűk, magánéletében depresszió gyötörte a feledhetetlen baritont, Latinovits Zoltánt. Múlt-kor, 2021. szept. 9.
• Kiderült, mi játszott közre Latinovits Zoltán halálában. Ripost, 2021. szept. 9.
• Poeta sacer. Mandiner hetilap, 2021. szept. 9.
• A halála napján Cserhalminak írt levelet Latinovits Zoltán: „A depresszió teljesen elpuhított”. Blikk, 2021. szept. 11.
• Egy levél oldhatja meg Latinovits halálának rejtélyét. Index, 2021. szept. 11.

(A felsorolt cikkek tartalmáért felelősséget nem vállalunk! További megemlékező cikkeket, írásokat, gondolatokat szívesen veszünk hozzászólásban.)

Kiemelt kép: Latinovits Zoltán önarcképe; forrás: museum.hu, az eredeti az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (Budapest) tulajdona.