Beszámolók

Bujtor István emlékműavatás – Tihany

Generációk nőttek fel a legendás Bujtor István-filmeken. Ahogy Navracsics miniszter úr emlékezett rá: „Ötvös Csöpi formájában csaknem eladta a szocializmust, abban az időszakban, amikor az már a bukás szélén állott; aki egy zsigulis, rendőrautós üldözést is izgalmassá tudott tenni.” A múlt század első felében születettektől kezdve egészen a rendszerváltás körül születettekig nincs olyan ember, akinek ne csalna mosolyt a szája szegletébe nevének említése. Az Ötvös Csöpi-filmek, a Sándor Mátyás, a Pogány Madonna – és még sorolhatnám a filmjeit – egy olyan kort idéznek meg, amikor a családot összehozta a közös filmnézés. Előttem is ott van egy kép, ahogy ülünk a tévé előtt, apám felhőtlenül nevet és mi is vele együtt. Kálvári Anita tudósítása.

Bujtor István Balázs Béla-díjas színművész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer születésének 80. évfordulójára emlékművet avatott a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola és a Levendula Színpad Kft. a tihanyi Bujtor István Szabadtéri Színpadnál, 2022. július 1-én, 18:00 órakor.

Az avatás résztvevői

A domborműavatás moderátora, Rodics Eszter, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke és Pataki Bence, a Szabadtéri Színpad igazgatója a Tihanyi Alkotók Házánál várta a Navracsics Tibort, a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős minisztert és Latorcai Csaba parlamemti államtitkárt, területfejlesztési miniszterhelyettest, hogy a település legfrissebb kulturális-turisztikai fejlesztését bemutassák. Az esemény résztvevői voltak továbbá: Kontrát Károly miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Tihany polgármestere, Tósoki Imre. A család részéről Bujtor Isván felesége, Bujtor Judit és fia, Bujtor Balázs voltak jelen az emlékműavatáson.

A dombormű a zalai illetékességű szobrászművész, Béres János alkotása – amely élethűen ábrázolja a színművészt. Béres János nevéhez fűződik többek között több zalaegerszegi dombormű, így például a Wlassics Gyula-, a Szent Kristóf-dombormű, vagy a Ruszt József emlékére állított alkotások.

A jelenlévők megemlékezései

Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője:

„Bujtor István szerette a Balatont, szerette Tihanyt, szerette a balatoni embereket. A balatoni emberek is szerették és szeretik Bujtor Istvánt, és ez az apropója az emlékműavatásnak. Bujtor István ma is velünk van és a Balatonon vitorlázik, vagy Tihanyban egy jó fröccs mellett beszélget a barátaival – és úgy gondolom, hogy ez a mai nap is azt bizonyítja, hogy ő is velünk van.”

Fotó: Burger Zsolt, Magyar Nemzet

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója saját élményeit elevenítette fel:

„Mikor először láttam a Sándor Mátyást, napokig gyakoroltam a tükör előtt, hogy hogy kell úgy elmélyülten a másik szemébe nézni, hogy az mindenképpen azt gondolja és azt tegye, amit én szeretnék, hogy tegyen és gondoljon. Nyolc éves voltam, amikor a Sándor Mátyást bemutatták. Én is azok közé tartozom, akik a Facebookon az Ötvös Csöpi-csoportnak tagjai, gyakorlatilag amióta létrejött a Facebook rajongói csoport. Úgy nőttünk föl, hogy hozzá tartozott az életünkhöz, mindaz, amit Bujtor István a filmvásznon, illetve a televízió-képernyőn keresztül ránk hagyott.”

Navracsics Tibor miniszter úr:

„Bujtor István olyan ember volt, akit nem a kor tett naggyá, hanem ő tette naggyá a kort. Egy olyan reneszánsz ember – mondanánk – aki az élet számos területén biztosította a hírnevét, a kedveltségét, a népszerűségét, és mindenhol a legnagyobb színvonalon mutatta fel a saját személyiségét. Pedig nem volt több, mint egy polgár. Egy polgár, aki a családi házból hozott jólneveltségét, tehetségét, virtusát és készségeit az életörömben bontakoztatta ki. Aki majdnem el tudta adni Ötvös Csöpi formájában a szocializmust, abban az időszakban amikor az már a bukás szélén állott, aki egy zsigulis, rendőrautós üldözést is izgalmassá tudott tenni és ugyanakkor a színházban is, a színpadon is a legmélyebb darabokban is a nézőközönség jelenlétét és lelki egységét tudta szuggerálni a színpadra. Olyan ember volt – én azt hiszem, hogy mindenki barátja volt, és aki barátja volt, az büszke volt rá. Én nem hiszem, hogy valaki, aki ismerte őt személyesen, az ne tartaná ezt az élete jelentős mozzanatának. Én is így vagyok vele, hiszen Veszprémben találkoztunk, már sajnálatosan későn, de még elég korán ahhoz, hogy személyes ismerősök lehessünk, és ezeket a találkozásokat, ezt a személyes ismeretséget az ember őrizgeti magában, elteszi és őrizgeti magában egészen addig, amíg nem találkozunk Bujtor Istvánnal egy másik világban, hogy elbeszélgessünk.”

Megújult a szabadtéri színpad

Végül Tihany polgármestere egy virágcsokorral fejezte ki köszönetét Bujtor Juditnak a tihanyi Szabadtéri Színpadért végzett munkájáért, hiszen a szabadtéri színház a helyi kulturális életnek nagyon fontos része.

„A tavalyi évben, a Levendula Színpad Kft.-vel kibontakozott közös munka eredménye már most sok tekintetben megmutatkozik. Az idei évben már látható a látványos fejlődés, gyönyörűen megújult a színház, az új színpadtető, a hangtechnika, a fénytechnika, tehát fantasztikus körülmények között tudjuk várni az ideérkezőket.”

Érdemes elővételben beszerezni az előadásokra a jegyeket!

Pataki Bence, a Szabadtéri Színpad igazgatója

Kálvári Anita

A külön nem jelölt fotók és a videó a szerző tulajdona.

Szólj hozzá

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.