Honlap születésnap!
Még egy nap, és az oldal „betölti” az egy évet. Művészeti-kulturális honlap lévén (még ha csupán hobbi-lapnak indult is, és félig meg is maradt annak) mindenképpen örömteli, hogy ez alatt az egy év alatt ilyen szépszámú látogatója volt, hogy vannak visszatérő látogatók, olyanok, akik több-kevesebb rendszerességgel, de mindig visszajönnek, írnak egy-egy sort a fórumban, megnézegetik az újabb képeket.
Emiatt nem csupán az ünneplésre, de a számvetésre, az újabb felelősségvállalásra is késztet ez az évforduló.
Számvetésre, ahogyan az ember is számot vet addigi életével szilveszterkor vagy születése napján. Jelentem, a latinovitszoltan.extra.hu példás magaviselettel zárja az első évet! Az egy év alatt összesen több, mint 2500 látogató volt, 2008. április 16-a, a MyStat statisztikájának beindítása óta 2368 [kép itt]. Ez napi átlag 12 látogató (nem rossz arány!!), de nyilván a nyári időszakban kisebb a látogatottság, a frissek körül pedig ugyancsak megugrik. Az eddigi leglátogatottabb nap 2008. október 5-e, 47 látogatóval [kép itt], a következő két nappal előbb 44-el, november harmadikán pedig 41 látogató volt. Ezúton is szeretném megköszönni minden látogatómnak, de különösen azoknak, akik a leglátogatottabb napokon az oldalon jártak, hogy be-bepillantanak a honlapra, érdekli őket a két színészóriás, és remélem / kérem, hogy ismerőseiknek is ajánlják az oldalt.
Szintén a számvetéshez tartozik, hogy nem kis meglepetésemre és természetesen örömömre találtam olyan oldalt az interneten, amely, Latinovitsról írva az én lapomra hivatkozik. Ugyanakkor kaptam segítséget, információt kérő leveleket, melyekben arra hivatkoztak a hozzám fordulók, hogy én biztosan jobban ismerem a Színészkirály életét, mint a levél írója. Ezeket is nagyon köszönöm, hálás vagyok értük, és véghetetlen jóérzéssel tölt el, hogy van, akinek szüksége van rám, arra, amit csinálok.
Ugyanakkor éppen ezek miatt a visszajelzések miatt óriási a felelősség is.
Nem vagyok „hivatalos oldal”, ilyen tekintetben tehát nem kötnek olyan nagyon bizonyos szabályok, viszont a magammal szembeni igényesség és a látogatóimmal szembeni tisztelet megköveteli, hogy maximálisan odafigyeljek arra, amit leírok, hiszen ez az egyetlen kizárólag Latinovitscsal és Ruttkaival foglalkozó oldal az interneten, tehát forrásértékű. Éppen ezért nem engedhetem meg magamnak, hogy olyan baklövést kövessek el, mint amire nemrégiben figyeltem fel (egy másik internetes oldalon idéztek az oldalamról), vagyis hogy elírjak egy-egy évszámot, feltéve, hogy megbízható forrást találok rá vonatkozóan.
A sok jó hír és örvendetes esemény mellett-fölött azonban most is ott lebeg az az árnyék, amely két csodás színészünk emlékét is takarja: a felejtés árnyéka. És ez nem akar sem sirató, sem puszta frázis lenni. Sajnos a társadalmi nemtörődömség miatt nagyon kevesen ismerik már a Színészkirályt és/vagy a Tündérkirálynőt. Jobbik esetben ennyit, vagyis az elnevezést tudják, de egyebet nem. Pedig Latinovitsnak nem az volt a fő erénye, hogy Nagy László elnevezte Színészkirálynak. Mást is neveztek annak, tessék csak kimenni a Farkasréti temetőbe, s meg tetszik látni. De amit Latinovits Zoltán véghezvitt azokban az embert próbáló, korántsem rózsás időkben, az ma is bárkinek dicséretére válna. A gondolkodásmódja, szellemisége miatt kellene ismernie mindenkinek, legalább minden művelt, magát értelmiséginek valló embernek, hiszen ha már ennyien ismernék, őt magát és munkásságát, talán követői is többen akadnának. Sajnos azonban ma is inkább a Latinovits által olyannyira kifogásolt, kritizált tehetségtelen, ezért rosszindulatú emberek vannak többségben, a mindennapi életben ugyanúgy, mint a vezetői, irányítói székekben…
No de nem engedjük elrontani ezt a szép pillanatot!
Az oldal elérte az egyéves kort, és Isten segedelmével jövőre ismét ünnepelhetünk. Most nem kívánhatok mást, mint jó olvasgatást-nézelődést, magamnak pedig, hogy egyre többen látogassák az oldalt és ismerjék, tiszteljék Latinovits Zoltánt és Ruttkai Évát!
