Ruttkai születésnap

Ismét eltelt egy év, nemsokára ismét elérkezünk drága Tündérkirálynőnk születésének évfordulójához. Boldog ünnep – de sajnos ezt a boldogságot beárnyékolja a tudat, hogy immár 22 éve nincsen közöttünk, pedig még csak 81 esztendős lenne. No de Karácsony jön, a szeretet, a boldogság, nyugalom ünnepe, aztán Szilveszter, a vidámságé. Legyünk vidámak, mint Évánk volt, és vinámsággal gondoljunk Rá. Nagy veszteség, hogy elment közülünk, de órási kincs, hogy itt volt, hogy még élnek sokan olyanok, akik ismerhették, és élnek olyanok, akiknek nem áll módjukban, mégis rajongásig szeretik. Az én édesanyám találkozott egyszer Vele. Itt Kolozsváron voltak valami vendégszereppel talán, de részt vehettek egyéb előadásokon is, mert a színház büféjében, szünetben látta meg, és ment oda hozzá, nagyon bátortalanul, hogy szeretne egy autogramot… Sajnos, azóta kétszer kötözött-költöztünk, nem tudjuk, hová lett, de én reménykedem, hogy megkerül!!

Szerettem volna én is találkozni vele, az anyukám úgy meséli, hogy nagyon kedves, mosolygós, sugárzó volt – mint egyébként mindig, legalább is én így ismerem…